Özvegy-, fattyú-, suszter- és árvasor a szövegben – mit jelentenek?

Mi a szövegformázás?

Ide tartozik többek között a betűtípus, a betűméret, a szövegstílus, a sorköz, a behúzások és bekezdések, a margók, a színek, valamint a felsorolások és számozások beállítása. Általános gyakorlat, hogy a szöveg sorkizárt legyen, a sorköz pedig 1,5-es. A leggyakrabban választott betűméret 11–14 pont.

Mi a szövegtördelés?

Legfontosabb célja az olvasás folyamatosságának biztosítása és az olyan nem kívánt jelenségek kiküszöbölése, mint az özvegy-, fattyú-, suszter- és árvasor. A szövegtördelés során többek között a következőkre kell figyelni:

• sortávolság − a túl hosszú sorok megnehezíthetik az olvasást, a túl rövidek pedig elterelhetik az olvasó figyelmét. Ajánlott, hogy egy sor átlagosan körülbelül 60–70 karakterből álljon, de ez a betűtípustól és a betűmérettől függően változhat.
• szóelválasztás − megfelelő helyen kell elvégezni, hogy ne jöjjenek létre nehezen olvasható törések. Rossz megoldás például, ha egy szó jelentős része a következő sorba kerül, vagy ha a tördelés félreérthetővé teszi a szót. A helyes szóelválasztás fontos az olvashatóság megőrzéséhez.

Tipográfiai hibák

Az alábbiakban bemutatjuk a szövegtördelés leggyakoribb hibáit, és leírjuk, hogyan ismerheted fel őket.

Özvegy- vagy özvegysor

Olyan tipográfiai hiba, amikor egy bekezdés végén egy nagyon rövid, például egyetlen szóból álló sor marad.

Fattyú- vagy fattyúsor

A bekezdés utolsó, egyetlen sora, amely egy új oldal vagy hasáb tetejére kerül.

Árva- vagy árvasor

A bekezdés első, egyetlen sora, amely az előző oldal vagy hasáb alján marad.

Susztersor

A következő bekezdés első sora, amely még az előző hasáb aljára kerül.

Szövegformázás és tördelés weboldalakon

A sor végén maradó rövid szavak és kötőszók azonban weboldalakon is gyakran előfordulnak, és általában elfogadhatók. Ha mégis szeretnéd kezelni őket, hasznosak lehetnek a HTML-kódok. A szöveg formázása és tördelése során leggyakrabban használt kódok közé tartoznak:

• <h1> </h1> − első szintű címsor;
• <h2> </h2> − második szintű címsor;
• <h3> </h3> − harmadik szintű címsor;
•  <b> </b> − félkövér szöveg;
• <i> </i> − dőlt szöveg;
• <u> </u> − aláhúzott szöveg;
• <br> − sortörés;
• <li> − listaelem;
• &nbsp; − nem törő szóköz;
• <wbr> − opcionális sortörési lehetőség, amelyet csak szükség esetén érdemes használni.

Bár a webes szövegek formázása kissé eltér a dokumentumokban és nyomtatott kiadványokban használt megoldásoktól, fontos ügyelni az esztétikára, és lehetőség szerint elkerülni az özvegy-, fattyú-, suszter- és árvasorokat.