Megbízható információforrások – hogyan találjunk hiteles adatokat?

Milyen a megbízható információ?

Az információ megbízhatóságának értékelésekor számos szempontot kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabbak:

• aktualitás – a megtalált adatokat el kell látni a közzététel dátumával; az adott weboldalon szereplő tartalomnak összhangban kell állnia a témával kapcsolatos jelenlegi ismeretekkel, és rendszeresen frissíteni kell;
• szerzői tekintély – a hiteles szövegek felett vagy alatt általában feltüntetik a szerző teljes nevét; emellett a szerző megfelelő, hivatalosan igazolt képesítéssel rendelkezik, amely feljogosítja az adott témában való megszólalásra;
• pontosság – a cikkben bemutatott tartalomnak pontosnak és részletesnek kell lennie; fontos az is, hogy összhangban álljon a szerző tudásszintjével;
• hozzáférhetőség – a megtalált információkat úgy kell közzétenni, hogy szükség esetén mindig felhasználhatók legyenek;
• teljesség – a hiteles cikkek elegendő adatot tartalmaznak ahhoz, hogy az olvasó teljes és kimerítő képet kapjon egy adott témáról;
• helyesség – a megbízható információkat általában nemcsak szakmai szempontból, hanem nyelvileg, stilisztikailag, helyesírásilag és központozás tekintetében is megfelelően szerkesztik;
• relevancia – a megszerzett tartalomnak tényleges jelentőséggel kell bírnia a célközönség számára.

Az információ valódiságának megítélésében kulcsszerepet játszik a közlés hitelessége is. Ez azt jelenti, hogy az adott adatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek megerősítik azok valódiságát és eredetiségét.

Hogyan találhatunk megbízható információforrásokat?

A megszerzett információk hitelességének igazolása összetett folyamat. Ennek során érdemes feltenni magunknak néhány gyakorlati kérdést. Íme:

• Megadták az információ eredeti forrását? A hiteles adatokat tartalmazó cikkek általában bibliográfiát is közölnek.
• Mikor tették közzé az információt? A megbízható információforrás feltünteti a közzététel és szükség esetén a frissítés dátumát is.
• Ki a kiadvány szerzője vagy a webhely tulajdonosa? Érdemes felkeresni a „Rólunk” menüpontot – gyakran itt találhatók információk a szerzőkről és a webhelyet működtető intézményről.
• Ellenőrizhető az információ más forrásokban is? A megszerzett adatokat érdemes összevetni a széles körben hitelesnek tartott forrásokban, például enciklopédiákban és szótárakban található információkkal.
• Gyakran idézik az információt más szerzők? Ha igen, nagy valószínűséggel hitelesnek tekinthető, ezért érdemes lehet felhasználni.
• Mi a domainvégződés? Hasznos lehet a domainvégződés vizsgálata is: a .gov kormányzati intézményre, az .edu oktatási intézményre, az .org civil szervezetre, a .com kereskedelmi szereplőre, a .hu pedig magyarországi webhelyre utal.

Az információk ellenőrzésekor érdemes figyelmet fordítani a szöveg objektivitására is. A hiteles cikkek általában egy adott helyzet különböző nézőpontjait mutatják be. Tartalmukat nyugodt, érzelmileg semleges hangnem jellemzi. Az ilyen kiadványokban a tényeket egyértelműen elválasztják a véleményektől, a címek pedig megfelelnek az alattuk található bekezdések tartalmának.

A tudományos adatbázisok mint megbízható információforrások

A megbízható tudományos adatbázisok és platformok közé többek között az alábbiak tartoznak:

• Google Scholar – ingyenes kereső tudományos szakirodalomhoz, például cikkekhez, könyvekhez, jelentésekhez és értekezésekhez; azt is megmutatja, hányszor idézték az egyes publikációkat;
• PubMed – angol nyelvű adatbázis, amely orvostudományi és biológiai témájú cikkeket tartalmaz; a National Center for Biotechnology Information működteti;
• Web of Science (WoS) – bibliográfiai adatokat, absztraktokat és a tudományos publikációk idézettségére vonatkozó információkat kínáló platform;
• ScienceDirect – dokumentumok absztraktjait ingyenesen teszi elérhetővé, a cikkek teljes szövegeihez azonban előfizetéssel lehet hozzáférni;
• Scopus – a lektorált forrásokból származó absztraktok és idézetek multidiszciplináris adatbázisa, amelyet az Elsevier kiadó hozott létre;
• JSTOR – nemzetközi digitális adatbázis, amely többek között bölcsészettudományi, társadalomtudományi, oktatási és történelmi tartalmakat gyűjt;
• DOAJ – nyílt hozzáférésű, lektorált tudományos folyóiratok széles körű nemzetközi indexe;
• MTMT – a Magyar Tudományos Művek Tára, amely a magyar kutatók és tudományos intézmények publikációit és idézettségi adatait tartja nyilván;
• KSH – a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatokat és statisztikákat tesz közzé a társadalom és a gazdaság különböző területeiről;
• Eurostat, OECD és WHO – nemzetközi, összehasonlítható statisztikákat és szakmai adatokat kínáló, megbízható források.

Egyéb megbízható információforrások

A megbízható webhelyek száma a látszat ellenére nagyon magas. Ide sorolhatók például:

• Központi Statisztikai Hivatal – hivatalos statisztikák és elemzések széles választékát közlő intézmény;
• Országos Széchényi Könyvtár – a nemzeti könyvtár digitális és hagyományos gyűjteményekhez biztosít hozzáférést;
• Google Scholar – ingyenes kereső tudományos irodalomhoz, amely cikkek, könyvek, jelentések és értekezések elérését teszi lehetővé;
• Digitális könyvtárak – például az Europeana – archív anyagokat, könyveket, folyóiratokat és történelmi dokumentumokat tesznek hozzáférhetővé;
• Wikipedia – hasznos kiindulópont lehet a kutatás során, különösen a hivatkozásoknak és a bibliográfiának köszönhetően. A cikkek végén megadott forrásokat azonban mindig érdemes külön ellenőrizni, mivel maga a Wikipedia nem számít tudományos forrásnak;
• Monitly – a Content Writer által létrehozott eszköz, amely a társadalmi és gazdasági élet különböző aspektusairól kínál friss grafikonokat. Az adatok hivatalos forrásokból, például a Központi Statisztikai Hivataltól származnak.

A forrás hitelességének értékelése a szövegíró munkájában

A megbízható információforrások használata mindenféle szöveg szerzője számára fontos, nemcsak tudományos témák esetén. Ez a meghatározott vállalatok vagy szervezetek megbízásából dolgozó szövegírókra is vonatkozik.

A szövegíró munkája során ritkán támaszkodik kizárólag ellenőrzött tudományos forrásokra. Sokkal gyakrabban az interneten talált, mindenki számára hozzáférhető tartalmakat használja, ezért a kutatás során különösen fontos a körültekintés. A kereső első oldalán megjelenő információ nem feltétlenül hiteles – érdemes több független forrás adatait összehasonlítani, és figyelmet fordítani azok aktualitására, hasznosságára és eredetére.