Hogyan írnak a vak emberek? Régi és mai módszerek

Hogyan írnak a vak emberek?

Az egyik legismertebb módszer a Braille-írás, amely megalkotójáról, Louis Braille-ról kapta a nevét. Braille mindössze 15 évesen dolgozta ki a rendszert. A Braille-írást 1829-ben mutatták be, az első ilyen írással készült könyv pedig nyolc évvel később jelent meg. Érdekesség, hogy Franciaország történetéről szólt.

A Braille-írás hat kiemelkedő pont különféle kombinációira épül; ezek jelölik többek között a betűket.

A papírra íráshoz a vak emberek Braille-írógépeket használhatnak, például Perkins, Eurotype vagy TatraPoint készülékeket. Ehhez a szokásosnál vastagabb, merevebb papírra van szükség.

És hogyan használják az internetet? Ebben a képernyőolvasók segítenek: ezek a programok szintetikus beszéddé alakítják a képernyőn megjelenő szöveget. Ismert megoldás az ingyenes NVDA és a fizetős JAWS. Segítségükkel a vak emberek számítógépet használhatnak, szövegeket írhatnak, és számos munkakörben dolgozhatnak.

Az ilyen digitális megoldások fejlesztése különösen a 2000-es évektől gyorsult fel. Ennek nyomán önálló területté vált a látássérült embereket segítő informatika, amely a számukra hozzáférhető eszközök és szoftverek fejlesztésével foglalkozik.

Bár a Braille-írás egyszerűen használható és sokoldalú, hátrányai is vannak. A Braille-szöveg jóval több helyet foglal: egy népszerű Harry Potter-regény Braille-változata például 36 kötetből állhat a nyomtatott kiadás 7 kötete helyett. A magas előállítási költség és a kis példányszám miatt ezek a könyvek jóval drágábbak is lehetnek.

Hogyan írtak régen a vak emberek?

A korábbi módszereknek jóval több korlátjuk volt. Eleinte fából, filcből vagy akár drótdarabokból próbáltak kitapintható betűket készíteni. Ez azonban még nem tette lehetővé, hogy a vak emberek maguk is szöveget írjanak.

Ezúttal az olvasás okozott gondot, mert a bevésett szöveg hamar elmosódott. A következő ötlet a csomóírás volt: a zsinórra kötött csomók mérete, száma és egymástól való távolsága hordozta az információt. Írni és olvasni is lehetett így, de az információ átadása rendkívül lassú volt.

Végül Louis Braille rendszere terjedt el széles körben. Braille az ötletet a hadseregtől merítette: írása a francia hadsereg által használt, sötétben is kitapintható üzenetek rendszerén alapult. A katonai rendszer hat helyett tizenkét kiemelkedő pontot használt. Braille egyszerűsítette a módszert, majd matematikai és zenei jelölésekkel is kiegészítette.