Valóban létezik a könnyed íráskészség?

Mit jelent a könnyed íráskészség?

Ennek a kifejezésnek nincs egyértelmű, rögzített meghatározása, a jelentését mégis ösztönösen értjük. Ha az írást a könnyedséggel kapcsoljuk össze, a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

Ez a képesség lehetővé teszi, hogy könnyen és hatékonyan hozzunk létre olyan tartalmakat, amelyeket jó olvasni, és amelyek felkeltik az olvasók érdeklődését.

Továbbra is vita tárgya, hogy a könnyed íráskészség velünk született adottság-e, vagy tanulható. Egyesek szerint ilyen jelenség egyáltalán nem is létezik.

Most egy ennél is fontosabb kérdést járunk körül: valóban a tehetséges írók sajátos képessége a könnyed írás, és ez felel a szövegek magas minőségéért? Ennek hiánya kizárja, hogy valaki ezen a pályán dolgozzon? Az alábbiakban tisztázzuk ezeket a kérdéseket.

Létezik könnyed íráskészség?

Az egyik nyelvészeti elv szerint a szóalkotást a hasznosság vezérli. Ha megszületett a könnyed írás fogalma, az azt jelzi, hogy valóban egyes szövegeket szívesebben olvasunk, mint másokat. Vannak szövegírók, akik érdekesebben írnak másoknál: egy szöveg olvasása lehet balzsam a léleknek, de hasonlíthat egy kátyús úton való zötykölődéshez is.

Ez az egyszerű megfigyelés saját elnevezést kapott, amely ráadásul jól szolgálja a kommunikációt. Hiszen röviden megmondhatjuk, hogy az egyik író könnyedén ír, a másik viszont nem.

A bökkenő az, hogy ez a nyelvi általánosítás figyelmen kívül hagyja a kérdés összetettségét. A könnyed íráskészség nem egy „van vagy nincs” típusú címke, amelyet az anyaméhben vagy egy drága tanfolyam elvégzésével szerzünk meg. Inkább egy skála, amelyen számos fokozat található 0 és 1 között. Más szóval egy író kisebb vagy nagyobb mértékben felelhet meg azoknak a feltételeknek, amelyeket általában a könnyed írással kapcsolunk össze.

Mitől függ a könnyed íráskészség?

Azt már tudjuk, hogy a valóság nem fekete-fehér. A könnyed íráskészséget nem lehet egyszerűen megszerezni vagy elveszíteni. De akkor miért írnak egyesek könnyedén, míg másoknak ez nehézséget okoz? Két tényező áll a háttérben. Az egyik a fejünkben rejlik, a másik pedig abban, amiről írunk.

Az idegrendszer felépítése

Minden ember a maga módján ismeri meg és éli át a világot. Egyedi génállományunk és személyes élettapasztalataink alakítják a személyiségünket, így a gondolkodásunkat is. Ha már a vér tesztoszteronszintje is jelentősen befolyásolja a viselkedést – ez férfiaknál körülbelül 20–30 nmol/l –, akkor mit mondhatunk az agy idegsejtjeiről, amelyek számát 150 000 000 000-ra becsülik, és amelyek mindegyike további 10 000 sejttel alakít ki kapcsolatokat, azaz szinapszisokat?

Ez az összetett idegsejthálózat minden embernél egyedi gondolatmenetet eredményez. Mivel az írás nem más, mint a gondolatok megjelenítése egyezményes jelekkel, mindannyian másképp alkotunk mondatokat. Többek között ezért nincs két teljesen egyforma írói stílus, és ezért nem tudnak a robotok úgy tartalmat alkotni, mint az emberek.

Eltérő íráskészségünk mindannyiunk egyedi gondolkodási felépítését tükrözi. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ebből nem következik egy külön agyterület vagy sajátos idegsejt-elrendeződés létezése, amelyből a könnyed íráskészség fakadna. Fokozatokban mérhető tulajdonságról beszélünk, nem pedig egy igen-nem kérdésről. Így csupán azt állapíthatjuk meg, hogy egyeseknek egyszerűen jobb adottságaik vannak ahhoz, hogy írásban fejezzék ki a gondolataikat.

A megbízások sajátosságai

Belső adottságaink határozzák meg nyelvi képességeinket, köztük az íráskészségünket is. Ugyanakkor kiderül, hogy az írás tempója, könnyedsége és természetessége elsősorban a feladat követelményeitől függ, vagyis attól, milyen információkat kell átadnunk.

Ha a megbízás nem igényel túl sok gondolkodást, jóval könnyebb megőrizni a könnyed írásmódot. Szinte „gyárthatjuk” a mondatokat, és rendkívül hatékonyan dolgozhatunk. Amikor viszont összetett feladatot kapunk, amelynél komoly szakmai tartalmat kell biztosítanunk, a könnyedség rögtön eltűnik. Hirtelen romlott volna az íráskészségünk? Nem: a téma egyszerűen sokkal több körültekintést és megfontolást igényel, ez pedig teljesen megtöri az írás felszabadultságát.

Ha a megbízás mélyebb gondolkodást igényel, nehezebb lesz megfelelő mondatokat alkotni. Ez az írás természetes sajátossága, hiszen csupán közvetít a papír és a gondolatok között. Minél több összetett és nehéz kérdést kell feldolgoznunk, annál lassabban halad a szövegírás. Ilyenkor a könnyed íráshoz társított jellemzők jóval kevésbé érvényesülnek.